*Tom*: JóóóReggelt!!! Ma 14:00-kor gyere a Batery Parkba.
*Én*: Oké, de minek?
*Tom*: Meglepetés!
Haza mentem. Anyuék még aludtak. Mivel reggel 9 volt lezuhanyoztam, letisztítottam az arcomat, fogat mostam, és leültem egy kicsit telefonozni. Ezen a játékon játszottam:
Imádom!! Mikorra befejeztem a játékot 13:30 volt ezért felültem a buszra és elmentem a Parkba. Nem láttam senkit. Csak egy nénit aki galambokat etett. Mikor beértem a park közepébe egy hatalmas Torta fogadott evvel a felirattal: Boldog Évfordulót Nicky! Megnéztem közelebbről és kiugrott egy rakás ember a torta mögül. Természetesen ott volt: Tom, Vicky, Stace, meg még egy csomó haver. Nagyon örültem a meglepinek!
-Köszönöm Srácok- mondtam kicsit elérzékenyülve.
-Ne nekem köszönd!- vágta rá Vicky.
Tomra néztem és csak mosolygott. Nagyon jó volt ez a nap egész estig ott maradtunk.
Hazafelé isméz busszal mentem. Miközben Pixie Lott-tól a Bright Lights-ot hallgattam leült mellém egy helyes srác. Kérdezett tőlem valamit. Nem értettem ezért kivettem a fülest a fülemből.
-Tessék, bocs nem értettem, zenét hallgattam.-mondtam hadarva.
-Csak annyit kérdeztem, hogy van-e barátod.-mondta hízelgően.
-Van. Ma volt az évfordulónk.
-Ooohhh bocs, nem tudtam.
-Semmi baj. De téged hogy hívnak?
- Spencer Graaf.
- Nicole Rodeman.
-Szép neved van. És szemed is.
-Köszönöm, de mint mondtam van barátom.
-Tudom, de haverok lehetünk nem?
-De. Megadod a számod?
-Persze.
Megadta a számát és leszállt a buszról. Visszadugtam a fülest a fülembe, és folytattam az utat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése